Lili kedvesen csevegősen adogatta be a hölgynek felpróbálni a ruhákat.
-Ó ez bő, szűk, lehetne hosszabb ... , a mintája ..., nem is tudom, inkább a másikat. Ez sem jó, inkább nézzük azt ott. Meg tudják oldani, h picit felvarrjanak az aljából??? "Ezer" kérdés, "ezer" gondolat. A vevő elégedetten távozott. Lili épp a kínált, kipakolt, szétpakolt ruhákat akarta visszatenni a helyükre, mikor az ajtó felé pillantva sóbálvánnyá változott. Kezében a ruha, tenné a helyére, tekintete "ijedt", és abban a mozdulatban vált mozdulatlanná. Egy Adonisz, talán a világ legszebb, legdögösebb férfija lépett be az üzletbe.
A kolléganő meglepetten nézett, és sietve érdeklődött, h segíthet-e valamiben.
- Mit szeretne, nadrágot, pólót??? - Nem, semmi, majd visszajövök később, vagy máskor.
A fiú sem értette, h ez most mi. Olyan ijesztő lenne???
Vagy mi, ki érti ezt???
Kilépve, majdnem felborított néhány járókelőt. Pedig ő, nem is volt zavarba.
Másnap, úgy öt felé, kissé bizonytalanul nyitott be az Adonisz.
- Meghívhatlak valamire, kávé, valami??? Amit szeretnél. Lili nézett ki a fejéből, és nem bírt megszólalni. Hang nem jött ki a torkán. Így még sosem érezte magát. Mi lett velem, meghülyültem, gondolta magában. Bejött a csoda, az álompasi, az Adonisz, hívja, ... és ő meg totál le van blokkolva.
A fiú néz rá. Ő sem ért semmit. Jön, vagy elküldi a francba, ... vagy szólalna már meg. Ez nem állapot.
Lilinek meg kellett köszörülni a torkát, h hátha meg bír szólalni. Majd hangjában remegősen mondta, h oké. Ennyi jött ki a száján, ennyire volt képes.
- Zárás után akkor megvárhatlak??? Lili picit bólintott, és kipréselte magából az oké, szót.
*
A fiú csípős szalámis pizzát rendelt magának. -"Kopog" a szemem az éhségtől - mondta. A lány kis adag gyümölcs salátát kért.
- Valami italt??? Mondjad, ma kaptam fizut, most havaj van. Tudod a szüleimnél lakom, valamennyit leadok nekik, a többi az enyém marad, és néha - néha csinálok egy kis fusi melót. Persze ahogy jön, úgy el is megy hirtelen a zsééé. Lili nem igazán tudott erre mit mondani. A saláta nem ízlett neki, de betuszkolta magába, nehogy sértődés legyen, h nem kéri.
-Szombaton megyünk a srácokkal bulizni. Eljössz???
- ......, nem.
- Oké. Az oka???
- Nem szeretem.
- Mit nem szeretsz benne??? Nem vagy bulizós??? Mit szoktál csinálni??? Ja!!! Pasid van???
-Nem, ... nincs, ... nincs pasim.
-Nem voltál meggyőző. Nehogy valaki itt belelépjen a számba miattad.
De bunkó ez a srác, és ahogy néz, felfal a szemével. Lili megakarta fogni a poharát, h igyon, a fiú megérintette a kezét. Ő "rémülten" ránézett, hirtelen mozdulattal visszarántotta a kezét, aminek okából, és kifolyólag a pohár placccsss, és tört több darabra a földön.
- Kifizetem. - mondta a lány. A salátámat is.
- Ahogy gondolod Lilike.
A fiúnak voltak pillanatai amikor megbánta, h elhívta. Sőt.
Mindjárt hülyét kapok tőle - gondolta. Ilyen nincs. Nem lehet vele normálisan beszélni. Megijed mintha szörnyet látna. De akkor mi francnak jött el???
- Ha jó film van a moziba, akkor ...
- Neked mi a jó film???
- Nem tudom, válasz te.
- Oké, keresek valami unalmasat, vagy horrort, ha neked mindegy.
- Romantikus is jó lesz - mondta Lili.
-Fujj, - nevetett fel a fiú.
Szombatra természetfilmben "állapodtak" meg, ami inkább a fiú, úgymond köztes választása volt. Nagy érdeklődéssel akarták nézni. Valahogy nem ment, valahogy nem volt ráhangolódva. Lili néhányszor elbóbiskolt, ilyenkor a feje picit fiú vállához ért.
A fiú megsimogatta a haját, az arcát. Lágyan a karjaiba vonta. Hosszan megcsókolta.
A lányban olyan bizsergető, csoda érzések voltak, h szavakban sem tudta volna megfogalmazni.
A fiú hazakísérte. Ott álltak a kapuban, és akár reggelig is el tudtak volna maradni, ott egymással, egymást el nem engedve. Szerelem??? Ez olyan csodálatosan szép érzés.
A fiú úgy éjfél felé nehezen, de indulni készült.
- Holnap van egy kis fusim is.
Délután valamikor???
Lilinek most sem jött még meg igazán a hangja, de már valamennyire tudott válaszolni.
- Oké, Zsolt, úgy hat (??) körül, ha neked is megfelel.
- Itt leszek a kapuba hat órára.
*
A lány húsz, a fiú 25 volt mikor megismerkedtek. Már öt éve, h járnak. A fiú műszaki áruházban dolgozott. Meg tud javítani ezt azt. A munka mellet programozást tanult. Később sikerült is egy jó cégnél elhelyezkedni.
A közös otthonra készültek. Lili nem akart a fiúhoz költözni, de a fiú sem a lányhoz. Nem mintha bajuk lett volna az ősökkel, hanem inkább valami, ahol csak ők ketten.
"Végre" felszabadul Lili pici szobája, és az apja nem a konyhába fog sörözni, kártyázni a haverokkal néha - néha, és ott feltartani a feleségét aki tenné a dolgát, pont és akkor.
Lili izgatottan turkált az esküvői ruhák közt, Niki a barátnő nem győzött nevetni rajta.
- Hogy lehetsz ennyire besózva???
- Nem vagyok besózva, életem legszebb napjára készülök.
Végre sikerült kiválasztani a ruhát, persze kölcsönözve. Niki volt az agytröszt. Fotóst keresett, és mindent ami az esküvőhöz kell.
Az apai nagymama mivel már egyedül élt, felajánlotta imádott unkájának a kis falusi házát, h költözzenek oda, vagy adják el. Keressenek neki egy jó öregotthont, ha lehet külön szobát, és látogassák. Lefixálták, papírost is írtak róla.
Árulták, még öt év mire elkelt. Ez lett a "kezdő" tőke, amire hitelt vettek fel. Telket venni, építkezni nem akartak, így maradt az, h vesznek valami kétszobás lakást valahol.
*
Tíz éve együtt, öt éve házasok. ❤
Eleinte nem volt előjáték, a fiú farkasétvággyal követelte őt, kéjes vággyal hatolt a testébe. A lány csípőjének körkörös mozgatásával tette még élvezetesebbé kettejük számára a gyönyört. Testükben lüktetett a vágy. A fiú szerette ha a lány van alul, totálisan birtokolni akarta. Két erős karjával szorosan ölelte, a csókolta, ami végig kísérte az aktust. Ő volt az "irányító"
-Mozgasd még, ... jobban, ne hagyd abba-lihegte a fiú.
-Ne menj még el, még maradj bennem, még -még akarom, jó, nagyon jó-mondta a lány izzó vágytól, kéjtől elfúló hangon.
Azért nem szerette az Adonisz, h a lány legyen felül, mert akkor olyan távolinak érezte a testét, habár az sem volt rossz. Nézte a melleit, átfogta markolta a csípőjét, beletúrt a hajába, magához húzta, és kérlelte, h esetleg nem-akarná a szájával is kényeztetni ott, mert az nagyon jó. Lili néha - néha ráállt, zavarta, még olyan szégyen érzett volt benne. A fiú kérte, de ha a lány nem akarta, akkor elfogadta, h nem.
Szerelemből tették, a mennyekben voltak, és s nem is akartak eljönni belőle. Már a reggeli puszinál is az estére vágytak. Szerelem -vágy, szeretet -az összetartozunk, és a minden te vagy nekem.
*
Niki az egyetemen ismerkedett meg a leendő férjével. Másik városba költöztek. Régóta csak telefonon beszéltek Niki, és Lili.
Niki sosem akart gyereket, a munkájának élt. A férje is dettó így gondolta. Utaztak, dolgoztak, partira jártak, és építették a karrierüket. Közös nyaralásra is gondoltak, ami vagy mert Liliék nem tudtak úgy szabadságot kivenni, vagy keret sem volt rá (ház vásárlás, törlesztő részletek, és a mi még kell, elvitte a pénzt.) A fiú régen , használtan vett kocsiját is fenn kellett tartani, idővel talán valami új, hátha. Az is közre játszott, h az Adonisz nem csípte Niki férjét.
A két lány, aki már felnőtt nő, a gyerekkorban született baráti kapcsolatukat senki nem tudta szét tépni. Igaz ki akarta volna, és minek???
Lili szeretett volna babát, a fiú-a férje, az Adonisz benne volt, h oké, legyen.
Ahogy nőtt a pocak, és megmozdult benne a baba, akkor döbben rá a srác, h akkor már nem lesznek kettesben, nem fog tőle tudni aludni, kisajátítja az asszonyát, a szerelmét. Fogja tudni szeretni ezt a bőgő masinát???
*
A harmincöt éves szuper pasi itt ingott meg először. Semmi nem lesz olyan mint régen. Lili mindig rosszul van, hányinger, és a szex sem olyan. Egy kis vita, veszekedés, ajtó csapkodás, kicsit haza a szülőkhöz, majd kórház, szülés, és újra együtt.
Még jó, h anya néha átjön, kicsit napközben tud aludni, és segít neki vásárolni, merthogy a babával nem olyan egyszerű. A kislányuk csak a kezdeti időben volt nyűgös, sokszor kellett felkelni hozzá. Néha olyan fáradt volt, és a kialvatlanságtól karikás szemekkel nézte magát a tükörbe bágyadtan - "szomorkásan". Ettől függetlenül mindig tudtak időt szakítani egymásra. Nehéz volt egymás vágytól lüktető testét nem kívánni. A csókot, az ölelést. Nem tudott olyan fáradt lenni, h ezt ne engedje. Szoríts, ölelj, kívánj, akard. Nekem is kell amit te akarsz.
A lányuk fél éves lehetett mikor már végig aludta az éjszakát. Az apa (az Adonisz - Lili nevezte el így, ami rajta is maradt végleg) mesélt a lányának, ringatta, még énekelt is néha.
-"Tente kislány tente, itt van már az este, alszik már a cica is, alszik a kislányom is???
Addig Lili elvégzett ezt - azt ami még kimaradt. Majd ugyan úgy forrtak össze, mint a kezdeti időben. Nem kellett szégyellni a testét. Nem evett hizlaló ételeket, szülési csíkjai sem lettek. Szülés után hideg vizes haskötőt használt, és lépcsőzött. A praktikát még a nagymamától hallotta.
*
Végre a fiú, a férj, az apa is "megnyugodhatott", visszakapta azt a lányt akit valamikor meghívott a valamire, elvitte moziba, aki az asszonya lett, és akit anyává tett, és akit minden nap úgy kívánt mint régen. ❤
És boldogan éltek amíg meg nem haltak. Itt a vége, fuss el véle. :)
***
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése